Hazánk gazdasági helyzete nem valami jó. Az emberek többsége megérzi a megszorításokat, az áremelkedést, de azért nem kevesen vannak olyanok, akiknek van mit a tejbe aprítani. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen mindig is voltak szegények és gazdagok. Az viszont már érdekesebb, hogy a viszonylagos anyagi jólét miért párosul olyan gyakran hülyeséggel.
Lehet, hogy egyeseknek annyi pénzük van, hogy már nem is tudják értelmes dolgokra költeni? Vagy csak az anyagi jólét lehetővé teszi, hogy a feltűnési viszketegségüket kielégítsék?
A választ nem tudom, de a Napló (Veszprém megye napilapja) „vidám családi hirdetések” rovatából világosan kiderül, hogy valami ilyesmiről lehet szó.
Az más kérdés, hogy szerintem egy születésnapi vagy házassági évfordulós köszöntésnek nem az újságban van a helye. Az elsősorban a családra, meg a közeli barátokra, rokonokra tartozik, és nem a megyére. De, ha valaki úgy gondolja, hogy ilyen különleges meglepetéssel tud örömet szerezni az ünnepelt(ek)nek, ám legyen. Arra viszont még nem sikerült rájönnöm, hogy miért szerepel hetente több alkalommal is olyan hirdetés, amelyben a kedves szülők, nagyszülők az 1 éves (!) gyermeküket ill. unokájukat köszöntik.
Nehezen tudom elképzelni, hogy pl. az 1 éves Gáborka reggel kimászik rácsos ágyából, kimegy a konyhába, hogy aztán a reggeli kakaó mellett, szokás szerint elolvassa az újságot, majd szívében örömmel nyugtázza, hogy szülei, nagyszülei nem felejtették el a születésnapját.
Az öröm persze még nagyobb, amikor a fél rokonság, és még a 3 éves testvér neve is olvasható az „aláírások” között.