… Bezárta az ajtót, és lement a lépcsőn. Akkor azonban hirtelen bevillant egy kép, mely a hajnali rémálmából ismerős volt. Ettől kissé ideges lett, és szapora léptekkel haladt a buszmegálló felé. Mikor odaért, megnyugodva nyugtázta, hogy Clarence néni már szokásához híven, ott álldogált. Kis idő múlva megérkezett Sam is. Épp időben, mert a busz akkor fordult be az utcába.
Ez is egy megszokott reggel – gondolta John, és mosolyogva szállt fel a buszra.
Az irodaházba érve néhány szót váltott Pete-tel, a portással, liftbe szállt és felment 18. emeleti irodájába. Judy, a titkárnője, azzal fogadta, hogy ki kell javítani a tegnapi pályázatot, mert formai okok miatt visszadobták. John sietve munkához látott, mert 10 órakor egy új ügyféllel kellet tárgyalnia.
Aznap jól alakultak a dolgok. A kérdéses pályázatot sikerült időre leadni, és a tárgyalás is eredményes volt. John elégedetten ült le számítógépe elé, hogy ebéd gyanánt elfogyassza a büfében vásárolt majonézes kukoricát, miközben kedvenc hírportálját olvasgatta.
Hirtelen egy érdekes híren akadt meg a szeme. A hajnali órákban az Oak Street-en egy terepjáró elgázolt egy férfit. A sofőr azonnal kiugrott a kocsiból, de addigra a sérültnek nyoma veszett. Mindössze egy vértócsa és egy összetört Casio óra árulkodott arról, hogy valami tényleg történt.
John-nak hirtelen a lélegzete is elakadt. Reggeli rémálma jutott eszébe, majd ijedten a csuklójára nézett. De a Casio nem volt ott. …