SaDa Common Blog

Művészet, mindennapok, életképek, bánatok és örömök, átélt és vágyott pillanatok Samu és Dave szemszögéből.

Címkék

blogjaink

Óra

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Szerkesztők

Domján Dávid
Dave

Samu Zoltán
Samu

Tiszteletbeli szerkesztő:


Leszkovszki Péter
Peti

Licenc

Creative Commons Licenc

Énekóra következik - Dave

2007.05.04. 14:47 | Sa-Da | 3 komment

Címkék: zene művészet képes hamu


Én csodálkozom azon, hogy miért tetszik ennyire a zenéje. Tudniillik Johnny Cash-nek. Hát azt igazán nem mondhatom, hogy az én korosztályom, mégis szívesen hallgattam végig pár dalát a minap. Utánajártam, és kiderült, hogy az elmúlt évszázad egyik legnagyobb amerikai énekese volt. Szerintem a legnagyobb, aki szólózott. Például magasan verte Elvist, szerintem...
Holott kortársak voltak!
Bár tengernyi díjat gyűjtött be az évtizedek alatt, neve mégis méltatlanul halvány, holott a Király-stílust szerintem csuklóból győzte le. Egész egyedülálló orgánuma volt, ami kivételessé tette a zenéjét.
1932-ben született, majd bla-bla-bla (kinek érdekes,keresse fel a Wikipedian), hogy aztán 1955-ben első kiadott dalával már nagy sikereket zsebelhessen be. A karrier épült, ő szépült, már ami az imázsát jelenti. Outlaw - ekképp próbálta feltüntetni magát, amit züllött életvitelével valamelyest alá is támasztott. Ivott, drogozott - ahogy azt illett tenni a 60-as években az USA-ban, ha valaki híres ember. Majd jött a szerelem, a józanodás. S közben folyamatosan ontotta magából az albumokat. A 80-as évekre zenei karrierje elfárad, korábbi kiadója is szerződést bont vele, azonban nem adja fel. Új hangokat keres, új társakat talál, s újra sok százezres tömeg előtt koncertezik. A 90-es évekre olyan mértékben megüllepszik benne a több évtizedes zenei tapasztalat, hogy szinte minden ekkori zenéje siker. Az évtized végére megtalálja a gyilkos kór, hamarosan szeretett felesége is távozik mellőle. Ő 2003-ban követi asszonyát a halálba.
Egyik utolsó (vagy talán az is) klippjét 2002-ben forgatja, a Hurt című számból. Talán ez a zene a munkásságának koronája, amelyen már érződik az öregkor, a betegség, a halál előszele is, mégis hihetetlen energia nyugszik a dallamban.
Érdemes keresgélni a Youtube-on a zenéi iránt, ahol olyan gyöngyszemekre lehet bukkanni, mint erre a korai Elvis paródiára.
Szerintem az az elképesztő Johnny Cash-ben, hogy még 70 évesen is képes volt olyan zenével előállni, ami a nagyközönség számára fogyasztható és élvezhető, vagy hogy a közel 50 éves karrier során pár évtől eltekintve folyamatosan a közönség kedvence volt és a toplisták uralója. Ha belegondolok, hogy itthon Uhrin Benedekek akarnak ilyen korban Rebekáról énekelgetni, vagy elképzelem majd Komár, BalázsPali munkásságát 70 éves korukban, elkeseredek. Bár Cash is rétegzenét játszott, egy nagyon stílusos és egyedi rétegzenét, folyamatosan fenn tudta tartani a fogyasztók érdeklődését. Ezzel szemben elég, ha Kordára gondolunk itthon. Ennek az országnak egy Johnny Cash-re is nagy szüksége lett volna! Nyugodjon békében!

A bejegyzés trackback címe:

https://sa-da.blog.hu/api/trackback/id/tr1570743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pius · http://pius.blog.hu 2007.05.14. 02:59:25

Miert is annyira retegzene az ove? Nem countryt jatszott veletlenul? Az USA-ban az nem eppen retegzene.

Amugy en is birom a burajat.

madorjan 2007.05.15. 20:25:10

Szerintem az első igazi amerikai sztár. És itt a sztáron van a hangsúly. Ő az első, aki sztároltatta magát, aki körül botrányok voltak, aki "amerikai". Az egyetlen kivétel, hogy ő adott is valamit cserébe.
Ha már country, akkor Gordon Lightfoot, szerintem. Kanadai illetőségű, hasonló zenét játszik. Kicsit lightosabbat, de hamar hozzá lehet szokni. És nagyon jó!

Sa-Da · http://www.sa-da.blog.hu 2007.05.15. 22:07:03

Szia Pius!

Igazad van, az USA-ban nem rétegzene a country. Rosszul raktam össze a gondolataimat.

Dave
süti beállítások módosítása