Egyszer fenn, egyszer lenn, szokták mondani a szerencsével kapcsolatban. De mi is az a szerencse? Én a következőképp definiálnám:
A szerencse egy kis valószínűségű dolog bekövetkezése, amely pozitívan hat e történés alanyára.
Ha szerencse van, szerencsétlenségnek is lennie kell, hiszen kétpólusú világban élünk. Bolygónk északi- és déli pólusa között még jó néhány ellentét található. Ezek is – mint a szerencse – függetlenek az embertől. Ilyenek például a fény és a sötétség, a hideg és a meleg, az apály és a dagály. A különbség az, hogy ezek vagy periodikusak, vagy egész nagy biztonsággal előre jelezhetők. A szerencse nem ilyen. Vagy csak egyszerűen jön, vagy nem. Rosszabb esetben meg szerencsétlenség sújt le ránk.
De nem mindegy melyik, melyik fajta. A szerencsének és a szerencsétlenségnek is két típusa van, melyből az egyik elég relatív.
Ha pl. valaki vesz egy lottószelvényt, és nem nyer, gyakran titulálja a dolgot szerencsétlenségnek. Ugyanakkor, ha pl. az utcán sétál valaki, és egy virágcserép pont előtte zuhan a földre, általában szerencsésnek gondolja magát.
Nézőpont kérdése. Ilyen esetekben vajon tényleg szerencséről illetve szerencsétlenségről van szó, vagy csak arról, hogy nem történt semmi, hiszen nem következett be semmilyen kis valószínűségű dolog. Mivel én egyetértek a saját magam alkotta definícióval, a fenti két verziót nem sorolom e kategóriákba.
Nézzük meg az előző példákat megfordítva. Azt hiszem, mindenki egyetért abban, hogy a lottó ötös megnyerése mindenképpen szerencse, míg a fejünkre zuhanó virágcserép pedig, egyértelmű szerencsétlenség.
A szerencsének van viszont egy alfaja, ami vak szerencse néven ismert. Ez nem olyan, mint amikor megpróbáljuk generálni a szerencsét. A lottószelvény megvásárlásával, ugyanis ezt tesszük, és bízunk abban, hogy bekövetkezik. Amikor viszont találunk 5000 Ft-ot az utcán, az kizárólag a vak szerencsének köszönhető.
Az már más kérdés, hogy aki elveszítette a pénzt, az szerencsétlenség áldozata lett. Ez így van rendjén, mert a két pólusnak szükség szerint ki kell egyenlítenie egymást, különben defektus következne be a rendszerben. Én hiszek a szerencse-kiegyenlítődés elvében.
Hogy fordulhat elő mégis, hogy a világban egyes embereket sorozatos szerencsétlenség ér? Erre két dolog adhat magyarázatot.
Az egyik, hogy a szerencse időben és térben szóródva jelentkezik. Valakit többször is megtalál, valakit pedig soha. Ugyanez a helyzet a szerencsétlenséggel is.
A másik ok, hogy tele van a világ különböző szerencse- és nyereményjátékokkal. Minden egyes ember, aki nyer a keresztrejtvény sorsolásán, az SMS játékon, a sorsjegyen, a hűségakcióban, vagy bárhol, szerencsésnek számít. A szerencse-kiegyenlítődés elve alapján viszont minden egyes ilyen szerencse szerencsétlenséget von maga után.
E két dolognak tudható be, hogy néhányunkat csak csapások érnek.
